Az orosz-ukrán háború második évfordulójához közeledve az Európai Unió egy újabb Oroszország elleni szankciós csomagot tervez. Azonban egyelőre a magyar kormány miatt megrekedtek a tárgyalások, pedig tényleges problémákat nem fogalmazott meg a budapesti vezetés – számolt be a Politico.
Az Ukrajnának szánt segélycsomag elfogadására szólította fel az amerikai törvényhozást szerdai írásában David Cameron brit külügyminiszter. A politikus nem szeretné, ha megismétlődne az a helyzet, mint ami az 1930-as években volt. A korábban miniszterelnöki pozíciót is betöltő Cameron az eszkalációtól való félelmek kapcsán megjegyezte: Putyin minden alkalommal kardcsörtető módon fenyegetőzött eszkalációval, de ez mindig csak üres retorika maradt.
Bár három év alatt duplázódhat az Európai Unió nevében kibocsátott adósságállomány, és a követelésportfoliójának minősége is romolhat, de továbbra is a létező legjobb, AAA, hosszú távú, hitelminősítést hagyta érvényben az EU-nak a Fitch Ratings stabil kilátással. A döntést elsősorban azzal indokolta, hogy az uniós tagországok erőteljesen elkötelezettek, ha az EU-t pénzügyileg meg kell segíteni, ami a koronavírus-válság utáni pénzügyi keret, a munkaerőpiaci támogató program és legutóbb Ukrajna támogatása ügyében is látszott.
Lényegében elkezdődött az Európai Unió katonai művelete a Vörös-tengeren a húszi lázadók ellen, a német haditengerészet „Hessen” nevű fregattja már a térségbe tart – írja a Tagesschau.de.
Az első tényleges forrásvesztés elkerüléséhez az év végéig, jövő év elejéig megállapodásra kell jutni az uniós pénzek ügyében – mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában.
A Bloomberg értesülései szerint Donald Trump azt fontolgatja, hogy célba veszi az Európai Uniót, ha újra megválasztják amerikai elnöknek. A politikus elsősorban kereskedelmi egyenlőtlenségeket sérelmez, de rossz szemmel nézi az új uniós digitális adót és az EU vonakodó fellépését Kína ellen is.
Oroszország szisztematikusan kísérleteket tett arra, hogy beavatkozzon az Európai Unió demokratikus folyamataiba; a német külügyminisztérium nemrégiben közzétett jelentésében például megállapította, hogy a moszkvai államgépezet több mint 50 ezer hamis fiókot használt az X közösségi platformon, és több mint egymillió bejegyzést tett annak érdekében, hogy manipulálja a közvéleményt csak Németországban - hívta fel a figyelmet Margarítisz Szkínász uniós biztos kedden Strasbourgban.
Olaszország külügyminisztere, Antonio Tajani a múlt hónapban arról nyilatkozott az olasz La Stampa hírlapnak, hogy az Európai Uniónak szüksége lenne egy saját hadseregre. Más EU-s tagállamok egy jelentős része viszont elutasítja az ötletet.
Az uniós tagállamok hétvégi egyeztetései alapján az Európai Bizottság nem fog új importszankcióra javaslatot tenni a 13. uniós oroszellenes szankciós csomagban, amit a háború kétéves évfordulójára igyekeznek elfogadni, helyette inkább újabb magánszemélyeket és cégeket tesznek fel a szankciós listára és tovább szűkítik azon orosz cégek körét, amelyek számára uniós intézmények kettős felhasználási célú eszközöket, termékeket eladhatnak - közölte vasárnap késő este a Reuters. Ezzel összhangban a Politico hétfő reggeli hírlevele is azt írja, hogy a korábban meglebegtetett orosz alumíniumimport betiltás egyelőre nincs napirenden, majd egy későbbi csomagban jöhet. A hírügynökség információi szerint a 14. csomagot már rögtön a 13. elfogadása után elkezdik összeállítani.
Az Európai Beruházási Bank csoport 490 millió euró összegű kötelezettséget vállalt 2023-ban Magyarországon, és továbbra is támogatja a zöld beruházásokat – közölte az uniós pénzügyi intézmény.
Az Európai Parlament közölte, hogy vizsgálatot indít egy orosz nemzetiségű lett képviselő, Tatjana Zdanoka ellen, akit egy tényfeltáró cikkben azzal vádoltak meg, hogy az elmúlt két évtizedben Moszkvának kémkedett.
Ez egyfajta zsaroló kézikönyv – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Financial Times hétfői értesüléséről, mely szerint az Európai Tanács kész akár gazdaságilag megbüntetni Magyarországot, ha nem fogadjuk el az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós segélyt. A kormányfő szerint „ha a Financial Times közöl egy dokumentumot, amiben részletesen leírják a Magyarország elleni pénzügyi blokád és a velünk szembeni zsarolás forgatókönyvét, akkor biztosak lehetünk abban, hogy létezik ilyen”. Összességében az 50 milliárd eurós, 4 évre szóló, uniós költségvetésből finanszírozott ukrajnai programot továbbra is elutasítja Orbán Viktor, és legfeljebb akkor fogadná el, ha minden évben egyhangúsággal döntenének a további kifizetésről a tagállamok. A legfőbb (új) érvnek pedig azt mondta az ukrajnai program jóváhagyásával szemben, hogy meg kéne várni ezzel az EP-választási eredményeket.
Akár már kedden újabb intézkedéseket fogadhat el a francia kormány annak érdekében, hogy leszerelje a gazdák tiltakozását - írja a Bloomberg. A tüntetők Párizs körüli autópályákat foglaltak el, hogy a megemelkedett megélhetési költségek ellen tiltakozzanak.
Nem tükrözi Magyarország és az EU közötti tárgyalások állását a Financial Times beszámolója, amely szerint az EU Tanácsa megbüntetné az országot - írja a Reuters az egyik tanácsi illetékes közlése alapján. Vagyis ez az álláspont cáfolja a Tanács közeléből kiszivárgott információkat.
Az Institute for the Study of War elemzői szerint Oroszország célja Moldova destabilizálása, az EU-integráció akadályozása, valamint a FÁK-ban és Dnyeszteren túli területeken való befolyás fenntartása - írta a Sky News.
Magyarország nem enged a zsarolásnak - írta az európai uniós ügyekért felelős miniszter, Bóka János hétfőn a Facebook-oldalán. Bóka szavai nem abba az irányba mutatnak, hogy rövid időn belül megegyezés születne, ami a pénzpiacok, így a forint számára sem megnyugtató hír.
Egy nagy volumenű gázalku formálódik az Európai Unió és Oroszország között, amihez Ukrajna kész asszisztálni – ez rajzolódik ki az elmúlt napok fejleményei és egy szombati délutáni orosz miniszterelnök-helyettesi nyilatkozat alapján. A fejlemény Magyarország számára is rendkívül érdekes helyzetet teremt, hiszen a hosszútávú magyar-orosz gázvásárlási szerződés kisebbik részét Ukrajnán és Szlovákián, illetve Ausztrián keresztül teljesítik az oroszok, de az orosz-ukrán tranzitszerződés idén év végi lejárata eddig kérdésessé tette a teljesíthetőségét 2025-től kezdve.
Bonyolultabbá váltak az ukrajnai 50 milliárd eurós támogatási programról szóló tárgyalások, mivel a magyar kormány álláspontja az ügyben „nem igazán volt rugalmas” – jelezte egy magasrangú névtelen diplomata a Reutersnek. Ez arra utal, hogy a február 1-jei rendkívüli uniós csúcstalálkozón lehet, hogy mégsem jön össze az egyhangú támogatás a 4 évre szóló 50 milliárd eurós programról, noha voltak már értesülések a napokban arra, hogy a kormány kész feladni a vétóját, igaz mindkétszer határozottan cáfolta ezt a magyar külügyi tárca szóvivője.
Bár még hétfőn is azt hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben, hogy nem támogatja a kormány az évi 5 milliárd eurós ukrajnai fegyverszállítási finanszírozási alap új tervét, ami évi 23 milliárd forintunkba kerülne, a szerdai uniós tagállami nagyköveti ülésen mégis azt jelezte a magyar kormány képviselője, hogy belemegy ebbe, pontosabban nem fogja vétózni Magyarország az egyhangúságot igénylő javaslatot – írta meg a Bloomberg. A hír megjelenését követően nem sokkal viszont reagált a Külgazdasági és Külügyminisztérium: kategorikusan cáfolták a Bloomberg értesülését.
Az uniós vezetők készek keményen fellépni a magyar kormánnyal szemben, ha a jövő heti EU-csúcson továbbra is blokkolja az Ukrajnának szánt többéves finanszírozási programot az uniós költségvetésből – jelezték névtelen források a Bloombergnek.
A holland felügyelet szerint veszélyt jelentenek a közlekedésbiztonságra.
Elég komoly mennyiségről van szó, nagy átrendeződések zajlanak a háttérben.
Joe Biden visszalépését követően.
Miután többségi tulajdont szerez benne.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
